A hálózat

A KRSZH küldetésnyilatkozata

A szakkollégiumok a felsőoktatási képzés szakmai támogatása mellett segítik a cigány kultúra elmélyítését és keresztény erkölcsi alapozású világnézeti beállítódást adnak.
A KRSZH célja sokoldalúan képzett, szakmai munkájában magas szintre törekvő, a továbbfejlődésre nyitott, elkötelezett, cigány identitásukat is vállaló, keresztény értelmiségiek nevelése.
Felismerve, hogy a hagyományos felsőoktatás munkáját hatékonyan és eredményesen egészíthetik ki a szakkollégiumok, és hogy a tanulmányi kiválóságra való törekvésnek csak az emberi kiválóság nagyobb összefüggésében van létjogosultsága, a szakkollégiumban folyó oktató- és nevelőmunka magas szakmai színvonalának és az egyházi nevelés sajátosságainak biztosítása céljából a fenntartó egyházak önálló diákotthonként működő szakkollégiumokat és ezek országos hálózatát hozzák létre.
(A névben használt „roma” kifejezés hosszas mérlegelés eredménye. Mind a „roma”, mind a „cigány” szavak tartalmazhatnak negatív, kirekesztő indulatokat, csakúgy mint pozitív, elfogadó érzéseket. A szakkollégiumi hálózaton belül mind a „cigány”, mind a „roma” népelnevezés használatos, itt egyik sem hordoz pejoratív tartalmat. A kisebbség alkotmányos megnevezése „cigány”, ugyanakkor a jelenlegi nemzetközi irányzatoknak és politikai konvencióknak megfelelően a hálózat elnevezésében a „roma” szót használjuk. Ennek értelmében a KRSZH-hoz tartozó szakkollégiumok saját belátásuk szerint használják a „cigány” és „roma” kifejezéseket, a saját nevükben is.)

A KRSZH szakkollégiumi alapelvei
1. A szakkollégiumok a KRSZH laza szövetségébe tartoznak. A KRSZH önálló szakkollégiumait külön-külön a történelmi egyházak tartják fenn, önálló szervezeti és működési szabályzattal, tanulmányi programmal és tanári karral rendelkeznek. A KRSZH szakkollégiumai (továbbiakban: szakkollégium) elfogadják az alábbi alapelveket.
2. A szakkollégium alapvető célkitűzése, hogy hozzájáruljon a közéleti feladatvállalás iránt elkötelezett, aktív társadalmi párbeszédet folytató cigány értelmiségiek formálódásához, akik a szakmai kiválóságot ötvözik a társadalmi és szociális kérdések iránti érzékenységgel. Az egyházi nevelés szellemiségétől vezetett intézmény törekszik arra, hogy hallgatói emberségük minden dimenziójában fejlődjenek, az értelmiségi, a morális és a közösségi életvitel, valamint a lelkiség elmélyítése révén. A szakkollégiumi nevelés ökumenikus szemléletű, teret ad a történelmi egyházakhoz tartozó fiatalok lelkiségének megélésére.

A szakkollégium “másokért élő”, keresztény értelmiségieket akar képezni, így képzésének és nevelésének célja, hogy a hallgatók
a) a kollégiumi, illetve a tágabb emberi közösség tagjaiként kifejleszthessék Istentől kapott képességeiket, és saját szakmájuk terén a lehető legmagasabb szintre törekedjenek;
b) meggyőződésüket és felfogásukat egész életükben hitelesen képviseljék;
c) figyelmesen és kritikusan gondolkodjanak, tisztelve embertársaik véleményét és méltóságát;
d) tudjanak együttműködve, alaposan és pontosan dolgozni (szakítva az egyoldalú individualista szocializációs törekvésekkel, a képzés során nagy hangsúlyt kap a csapatmunka és a közösségi szellem);
e) megszerezzék terveik kreatív megvalósításához szükséges alapvető gyakorlati ismereteket;
f) fejlesszék beszéd-, írás- és vitakészségüket, és magabiztosan használják a modern kommunikációs eszközöket;
g) képességeiket mások szolgálatára használják, és képesek legyenek érvényre juttatni a szakkollégium szellemiségét a közéletben;
h) ne szakadjanak el családjuktól és attól a cigány közösségtől, amelyből jöttek, illetve legyenek képesek aktívan és kreatívan részt venni új közösségek szervezésében és keresztény szellemiségű animálásában;
i) a tudományos munkájukon kívül is kapjanak támogatást a pozitív önkép kialakításában, mely szükséges mind az egyén, mind a társadalom számára;
j) a magyar és a cigány kultúrát egyaránt ismerő és értékelő, olyan magyar – cigány kettős identitással rendelkező öntudatos, pozitív szemléletű roma értelmiségivé váljanak, akik keresztény elvi alapokon, előítéletektől mentesen, valódi kulturális közösséget építenek;
k) végül képesek legyenek arra, hogy a magyar-cigány párbeszédben aktív közvetítő szerepet vállaljanak.

2. A szakkollégium az értelmiségi elitképzés intézménye, mely a tehetséges hallgatók számára a szakmájukban való előmenetelt segítő kiegészítő képzést kínál. A szakkollégium célja, hogy növendékeit szakmai kiválóság jellemezze, és hogy egyházi fenntartású intézményként képes legyen a magyar felsőoktatás mérvadó szereplőjévé válni.
3. A szakkollégium szellemi műhely, amely a magyar társadalom számára a cigányság integrációjának keresztény szellemiségű alternatíváját kínálja fel. Az intézmény elkötelezett a társadalmi igazságosság és a társadalmi szolidaritás építése mellett.
4. A szakkollégiumi tanulmányi programban az egyes modulok arányát, a választhatóság mértékét, a tantárgyak/foglalkozások kreditértékét, az elismerés/validáció lehetőségét a szakkollégiumok önállóan fogalmazzák meg. A következő három alapvető ismeretkör (modul) szükségszerűen szerepel a tanulmányi programban: a) a cigány-magyar identitást építő modul, b) a spirituális modul, c) a közismereti modul.

a) Kulturális modul
A modulba olyan tanulmányi egységek (tantárgyak, foglalkozások) tartoznak, amelyek hangsúlyt fektetnek a kettős idntitás építésére, a közéleti és kultúrateremtő elitként való szerepvállalás szakmai megalapozása érdekében. A szakmai oktatást kulturális programok egészítik ki, amelyekben a diákok kreatív részvétele kívánatos. Cigány és magyar népismeret címén azokat az ismereteket kívánjuk oktatni, amelyek a magyar-cigány együttélés megértéséhez, a kölcsönös függőség és történelmi egymásrautaltság felismeréséhez, a békés együttéléshez szükséges szemlélet kialakításához szükségesek. Azt az alapelvet követjük, hogy az egészséges identitás nem mítoszokra és ellenségképekre, hanem a történelem és a jelen valóságának kritikus és önkritikus szemléletére épül.
Témakörök: cigány és magyar népismeret, cigány és magyar történelem, cigány és magyar kultúra (zene, irodalom, festészet), cigány nyelvek.

b) Spirituális modul
A szakkollégium a képzés tartalmában valamint kulturális-közösségi életében a felsőoktatás keresztény szellemiségű műhelye. A szakkollégium hozzá kíván járulni ahhoz, hogy növendékeinek hite elmélyüljön, alapvető jártasságot szerezzenek a teológiai, egyházi kérdésekben, és alkalmasakká váljanak arra, hogy hivatásukat kibontakoztatva hitüket hitelesen képviseljék a világban és az Egyházban.
Témakörök: egyházismeret, bibliaismeret, kontextuális teológiai irányzatok, felnőtt hittan. A modul tárgyaiban a különböző felekezetek a hitéleti képzésekhez hasonlóan saját oktatási profiljukat alkalmazzák.

c) Közismereti modul
A közismereti modul célja az, hogy a szakkollégisták biztos alapokkal rendelkezzenek az értelmiségi elit világában, képesek legyenek összetett problémák megoldására, minőségi munka végzésére és gondolataik szabatos kifejezésére, akár idegen nyelven is.
Témakörök: szakmai idegen nyelvi képzés, amelynek a célja a szakkollégisták felkészítése konferencia szintű idegen nyelvű előadások megtartására, esszék írására; informatikai képzés, amelynek a célja igényes kiadványszerkesztői rendszerek megismerése, a szövegszerkesztésen túlmutató tipográfiai elemek helyes használatának elsajátítása; önismereti és önkifejezést segítő foglalkozások, amelynek célja az, hogy a szakkollégista egészséges önértékeléssel és kritikával, igényes formában tudja megjeleníteni ismereteit és gondolatait; általános közismereti tárgyak, amelyeknek célja az, hogy a szakkollégista jártasságot szerezzen a közösségszervezésben, a pályázatírásban, a forrásfejlesztésben és ismerje meg az ügyintézéshez szükséges alapvető társadalmi és közigazgatási struktúrákat.

5. Integráció és partnerség
A szakkollégium nyitott a szellemiségét és oktatási programját vállaló cigány és nem cigány fiatalok felé egyaránt.
a) A szakkollégiumok tudatosan törekszenek arra, hogy tagjai között nem cigány fiatalok is helyet kapjanak. Amennyiben nem roma származású diák kívánna részt venni a Szakkollégium integrációs programjában, úgy – legfeljebb a diákság összlétszámának a 25%-ig – felvehető, de számára csak a szak/kollégiumi normatíva igényelhető. Az emelt normatíva az érvényes rendelkezések szerint aktív hallgatóknak az önnyilatkozat alapján igényelhető.
b) A szakkollégiumok belső és külső tagsággal bírnak. Nyilvános előadásokkal, szemináriumokkal meg kívánják szólítani a szakkollégiumon kívüli érdeklődőket is.
c) A szakkollégiumok törekszenek arra, hogy szoros közösségi és szakmai partnerséget építsenek ki nem cigány szakkollégiumokkal is.

6. Önkéntesség támogatása
A társadalmi felelősségvállalásra nevelés kiemelt eszköze a szakkollégisták önkéntes munkája, melynek keretében kulturális programokat és szakmai műhelyeket szerveznek, például alsó- és középfokú oktatásban részt vevő cigány fiatalokat kísérnek.

II. A KRSzH struktúrája
A KRSZH a történelmi egyházak által alapított önálló keresztény cigány szakkollégiumokból álló hálózat. A KRSZH önálló szakkollégiumait külön-külön a történelmi egyházak tartják fenn, önálló szervezeti és működési szabályzattal, tanulmányi programmal és tanári karral rendelkeznek.

1. Az KRSZH célja, hogy a történelmi egyházak által biztosított tartalmi-szellemi és fizikai feltételek mellett elsődlegesen az állam által normaszerűen biztosított minél szélesebb körű költségviseléssel (alapítási és épület-fenntartási költségek, a működéshez kiemelt normatíva, speciális ösztöndíjak) roma származású egyetemisták részére létrejövő minőségi bentlakásos kollégiumok jöjjenek létre.
A KRSZH elsődlegesen az országos irányelvek kidolgozására, valamint a problémák és megoldási javaslatok egyeztetésére, az állami finanszírozás igényének összehangolására, a megvalósult finanszírozás értékelésére, a közös rendezvények lehetőségeinek fellelésére, annak feltételei kidolgozására és a megvalósultak értékelésére szolgál, továbbá lehetőséget nyújt a program megvalósulásával kapcsolatosan összehangolt PR anyagok egyeztetésére.
A KRSZH-ban a részvételre jogosultak egyetértésével fogalmazzák meg a kormányzat felé továbbítandó igényeket, a működtetésre vonatkozó irányelveket és javaslatokat, melyek önkéntes betartására a résztvevők kölcsönösen kötelezettséget vállalnak.

2) Tagság
2.1 A KRSZH nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel. Az KRSZH önkéntes szövetség, amelybe a történelmi egyházak által fenntartott szakkollégiumok tartoznak. A KRSZH-nak a történelmi egyház által fenntartott cigány szakkollégium az alapelvek elfogadásával, csatlakozási nyilatkozat által lehet tagja. A nyilatkozatban a lefektetett alapelvek önkéntes és az alapítási és működési követelmények betartására a szakkollégiumok kölcsönös kötelezettséget vállalnak.
2.1.1 A KRSZH egyhangú szavazással kooptálja a társulni kívánó új szakkollégiumokat.
2.1.2 A KRSZH-ból az alábbi módon lehet kilépni: a) a szakkollégium döntésével, b) a szakkollégiumot fenntartó egyház döntésével.
2.1.3 A KRSZH szakmai partnerségre törekszik az oktatási és a felzárkóztatásért felelős államtitkárságokkal, munkáját azokkal együttműködésben kívánja végezni.
2.2 A KRSZH évente gyűlést tart, ahol a szakkollégium tagjai beszámolnak eddigi munkájukról, és megvitatják jelen helyzetüket, jövőbeli terveiket.

2.3 A KRSZH az alábbi munkák elvégzésére Tanácsot hoz létre.
2.3.1 Munkájának koordinálását, a taggyűlés előkészítését, a KRSZH alapelveinek gondozását, szükséges módosítások előkészítését, a közös PR tevékenységek összehangolását, a Magyar Állam és más társadalmi szervezetek felé a közös ügyekben (pl. finanszírozási elvek, tanácsadás) való szakmai, egyeztető képviseletet a KRSZH Tanácsa látja el.
2.3.2 A Tanács a szakkollégiumok vezetőjéből és a fenntartó történelmi egyházak 1-1 küldöttéből áll, valamint tanácskozási joggal tagja a mindenkori Kormány által a roma felzárkóztatásért felelős államtitkár (vagy megbízottja). A KRSZH Tanácsa munkamenetét maga határozza meg, döntéseit konszenzussal hozza.
2.3.3 A KRSZH alapelveiben a fenntartó felekezetek megfelelő döntéshozó testületeinek egyöntetű döntése szükséges.
2.3.3.1 A döntéseket a Tanács készíti elő.
2.3.3.2 A Tanács összehívását, az agenda előkészítését és a hely meghatározását a Tanács tagjai által választott elnök végzi. Az elnök munkáját egy évig látja el, és kétszer választható újra. Az új elnök mindig más egyházból kerül ki, rotációs elv alapján.
2.3.3.3 A Tanács célul tűzi ki, hogy tagjai közt mielőbb cigány képviselő helyet kapjon.

III. ZÁRADÉK
3.1 A KRSZH működése az aláírás napján érvénybe lép.
3.2 Az alapítók várják további tagok csatlakozását a Hálózathoz.
3.3 A Tanács a mai nappal választott Elnököt választott P. Forrai Tamás Gergely SJ személyében, aki feladatát 2011.12.31-ig látja el.

Budapest, 2011. március 17.
Az Alapító egyházi szervezetek képviselői:

Magyarországi Református Egyház
címe: 1146 Budapest, Abonyi u. 21.,
képviseli:

Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, továbbá

Magyarországi Evangélikus Egyház
címe: 1085 Budapest, Üllői út 24.,
képviseli:

Dr. Fabiny Tamás püspök, továbbá

Magyar Görögkatolikus Egyház
címe: 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor út 5.,
képviseli:

Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök és miskolci apostoli kormányzó, továbbá

a Római Katolikus Egyház részéről a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya,
címe: 1085 Budapest, Horánszky utca 20.,
képviseli:

P. Forrai Tamás Gergely SJ tartományfőnök.